Már néhány hete annak, hogy bablevest főztem. Mert szeretem. Mert szeretjük. Kevergetés közben jutott eszembe, hogy teljesen a "családi gazdaság"-ban található alapanyagokból készült. A babot saját magam nevelgettem a fehérrépával és burgonyával együtt, a sárgarépát édesanyám dédelgette, a füstölt sonka pedig régebben apósomék óljában röfögött. Egyedül a tojás az, ami nem tőlünk való, de az is házi, mert a távolabb élő rokonoktól kaptuk, amikor temetőlátogatás közben benéztünk hozzájuk.
Mert természetesen számomra nem igazi (és mostmár a gyerekeimnek sem az) a bableves, a lencseleves vagy a gulyásleves házi csipetke nélkül.
Utólag törtem rajta a fejem, hogy a liszt a csipetkéhez, az azért a boltból való, de azóta is azon gondolkozom, hogyan lehetne az itthon termelt búzából (miértne, hisz hely van bőven) lisztet készíteni, hogy ne legyünk a boltira rászorulva.
További 50 km-es projektekről itt olvashatsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése