A hetedik találkozó

A hetedik alkalommal utolsó fő témánk a Hulladék került sorra. Témafelelősünk Norbi volt.
Témafelvezetésnek arra gondoltam, hogy olyan hulladéknak szánt dolgokat próbáljunk összeszedni, bemutatni, beszélni róla, amelyek más formában, más módon még hasznosíthatóak. Telefonos egyeztetést folytattam Marikával, akinek elmondtam az ötletemet. Megígérte, hogy körül néz otthonában. Így is tett.

Mutatott tehát nekünk...

...megunt pulóver lebontott anyagából készült házipapucsot...

...csomagolókartonból, hurkapálcikából és kavicsból készült indián időjárás előrejelző szerkezetet...

Indián meteorológiai kő

1. ha a kő vizes - esik az eső

2. ha a kő fehér - havazik

3. ha a kő mozog - fúj a szél

4. ha a kő árnyékot vet - süt a nap

5. ha a kőnek nincs árnyéka - felhős az ég

6. ha a kő hideg - hideg van

7. ha  a kő meleg - meleg van

Öreg indián sohasem téved!

 ...karácsonyi csomagolópapírból készült üdvözlőlapot...

 ...anyagmaradékból készült asztalközépre való terítőt...

...kézzel varrt házi kötényt...

 ...angyalka karácsonyfadíszt 1...

 ...ezüst hajú karácsonyi angyalkát 2...

 ...húsvéti tojástartót (WCpapír gurigából is)...

 ...ajándék díszpárnahuzatot monogrammal és fodrokkal...

 ...kukoricaszárból font edényalátétet...











 ...hosszúujjú ing levágott ujjából készült kistarisznyát....

...még egy karácsonyi angyalkát 3....

 

...és szőke hajú karácsonyi angyalkát is.

A tárgyak megtekintését követően elindult szívesség-körünk. Tojást, zsírt és sárgarépát hirdettünk meg egymás közt mint csereterméket. Sikerült meg is egyeznünk a keresztárfolyamokban. :)
Majd megpróbáltuk definiálni a hulladék fogalmát, ami nem is olyan könnyű. Mindenki elmondta, hogy nála mi kerül a kukába. Ezek alapján arra jutottunk, hogy a szemét az, amit nem hasznosítunk. (Mert pl. a lim-lom is lehet nyersanyag.)
Majd csoportosítani a hulladékok fajtáit veszélyes illetve nem veszélyes csoportra. Szó esett a EWC (Európai Hulladék Katalógus (European Waste Catalogue - EWC)) kódokról is. Bővebb információ: EWC kód illetve veszélyeshulladek.hu

Szóba kerültek a ma már nem létező dögkutak, hogy mennyire veszélyesek voltak, illetve, hogy mihez kezdjünk elpusztult állataink földi maradványaival.
Majd áttértünk arra, hogy milyen hulladékokat lehet szelektíven gyűjteni:
-papír
-műanyag hulladék
-fehér üveg
-fém
-e-(elektronikai) hulladék
-színes üveg
-szárazelem
-zöld hulladék
-építési és bontási hulladék
Érdekes és hasznos információk: szelektiv.hu

És a többi kategória szerintünk még: használt ruha és gyógyszerhulladék, illetve fáradt olaj.
Továbbiakban beszélgettünk még, hogy mihez kezdhetünk a pet palackokkal, pl. házat építhetünk, vagy további dolgokat tárolhatunk benne, mint pl. tej. A tejjel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy csak néhány alkalommal használható e remek folyadék tárolására, egy idő után kimoshatatlanná válik, és akkor már csak a szelektív gyűjtőbe kerülhet. (Nekem nagyon bevált a házi tej szállításához és tárolásához, a széles szájú 1700 ml-es uborkásüveg, prímán ki lehet mosni, mivel könnyedén belefér az ember keze és a szagokat sem veszi át.)
A sor ezután a hulladékszállítással folytatódott. Miért fizetünk annyit, amennyit, ki, kivel szerződik a szolgáltatásra. Ezzel kapcsolatban pár dologban nem értettünk egyet, ezért vállaltam, hogy ennek a dolognak utána nézek.
A papírhulladék kapcsán szóba került a papírbrikett készítésének lehetősége, melyhez a papirt darabokra kell tépni, majd vízzel felönteni, formába tenni, mint a vályogtéglát, és ha a víz kiszivárgott égetésre fel lehet használni. Ennek hasznosságát és takarékos voltát illetően megint más véleményen voltunk.
A téma lezárásaként arról beszéltünk, hogy az újrafeldolgozható anyagok átvételében mekkora üzleti lehetőség rejlik (valakinek) hiszen: (adatok kb.)
egy tonna papír átvételi ára 10.000 HUF
vas: 50 HUF/kg
alumínium: 200 HUF/kg
réz: 1000 HUF/kg
üveg: 5000 HUF/tonna
a PET palack darabjáért pedig egy forintot adnak ha legalább 5 darabot viszünk egyszerre.
Következő héten egyelőre nem biztos hogy találkozunk, de még beszélünk róla!

A hatodik találkozó

A hatodik találkozó alkalmával a Víz volt a témánk. Témafelelősünk Irén volt. A téma ismertetését a víz általános tulajdonságainak ismertetésével kezdte.
A víz a hidrogén és oxigén molekulák elegye. Olvadáspontja 0 fok Celsius, forráspontja 100 fok Celsius. Folyékony állapotában víznek nevezzük, szilárd állapotában jégnek, légnemű állapotában pedig gőznek. A Föld vízkészletének 2,5%-a édesvíz, ebből 98% felszín alatt rejlik. Az édesvíz tartalék 25%-a Kanada területén található.
Az általános ismertetést követően tapasztalatokat cseréltünk a helyi ivóvízhálózatból nyerhető víz minőségével, ízével kapcsolatban. Majd tisztított vizet és a helyi hálózatból nyerhető vizet (szódának elkészítve) kóstoltunk.
Néhány hónapja átvette településünkön a vízhálózat üzemeltetését egy másik cég. Pár héttel ezután a víz fogyasztását követően klóros utóízt kezdtem érezni. Néhány hetes ízlelgetés után, úgy döntöttem, hogy édesanyámtól hozzunk tisztított vizet ezentúl. Ő akkortájt szereltetett be egy víztisztító berendezést. A csapvizet hetente szoktam kóstolni otthon azóta is, szerintem még mindig klóros. A héten a vízhálózatot üzemeltető cég egyik munkatársával folytatott beszélgetésből az derült ki, hogy az üzemeltetés átvételét követően, tényleg erősebben klórozták a vizet bakteriológiai okok miatt, de utána visszaálltak egy alacsonyabb klórozási szintre (ami viszont magasabb mint a tulajdonosváltást megelőzően). A víz minőségét folyamatosan vizsgálják, havonta kétszer történik mintavétel.
A víz kóstolását követően a növény és állattenyésztés kapcsán a víz felhasználásáról és ennek ökológiai hatásáról beszéltünk. Néhányunkat meglepetésként ért, hogy egy adott élelmiszerfajta előállításához mennyi víz szükséges. Felvettem, hogy nem véletlenül szorgalmazzák a vegetáriánus étkezés felé történő elmozdulást a fenntartható fejlődés értelmében. Ezzel azonban nem mindenki értett egyet.
Témafelelősünket tovább hallgatva a vizek tisztaságának megóvásáról beszélgettünk (vegyszerek, műtrágyák), majd arról, hogy mennyi a napi vízszükségletünk. A fejlett országokban 200-250 l/nap/fő, Magyarországon 130-150 l/nap/fő, a fejlődő országokban 15-40 l/fő/nap.
Ezután tippeket kaphattunk az otthon bevethető vízspórolási praktikákról:
-zuhanyozás, a fürdőkádas fürdés helyett
-fogmosó pohár használata fogmosás közben
-a víz nem felesleges folyatása
-teli mosó- és mosogatógép
-vigyázni a ruhák tisztaságára (ezáltal kevesebbet kell mosni)
-esővizet gyűjteni a locsoláshoz
-autómosáshoz felhasználható a fürdővíz
-a vizet ciszternába is lehet gyűjteni
Valamint megállapítottuk, hogy az egyik legkellemetlenebb víz pazarlás a beázás.
Találkozunk egy hét múlva!

Csatolom a témafelelősünk jegyzeteit:

VÍZ

Jellemzők

A víz (lat. aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete. Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik.

A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja.

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával.

(((A Naprendszer bolygói közül csak a Földön fordul elő, mivel a többi bolygóhoz képest csak e bolygó hőmérséklete teszi lehetővé, hogy a vízkészlet tartósan megmaradjon, és ne jusson a megfagyás és a teljes elpárolgás sorsára.)))

(((A Föld teljes vízkészlete körülbelül 2 milliárd km³ és ez a mennyiség a Föld kialakulása óta változatlan. Mintegy 30%-a kémiailag kötött víz,))) A szabad vízkészletet 1,36 milliárd km³-re becsülik, ebből a felhasználható mennyiség egyre csökken.

Az egészséges és tiszta ivóvíz nagy kincs, amire vigyáznunk kell, mivel bolygónk egyre kisebb területén található. A tiszta vizet csak azok becsülik meg, akik már tapasztalták hiányát. Országunkban természetesnek vesszük, hogy a csapból tiszta víz folyik.

Rengeteg emberi fogyasztásra alkalmas vizet elpazarolunk olyan dolgokra, ami nem feltétlenül csak ivóvízzel lenne megoldható. Az emberi pazarlásnak megdöbbentő adatai vannak. Egy WHO tanulmány szerint egy csésze kávé gyártásához 140 liter víz, egy kiló marhahúshoz pedig 16.000 liter víz kell a növénytermesztés és állattenyésztés hatalmas vízfogyasztása miatt. A mezőgazdaságon és állattenyésztésen kívül még hatalmas vízmennyiséget használ a villamosenergia-ipar, főleg hűtési célokra.

Mivel mezőgazdasági és ipari részről is erősen szennyezzük környezetünk vízkészletét, így a fogyasztható víz minősége egyre inkább romlik.

 

Mit tehetünk a víz megóvása érdekében? 

Az ivóvizünk a természetből, a természetes vizekből, a talaj alatti vizekből ered. Ezért nagyon fontos, hogy ugyanúgy odafigyeljünk a környezet tisztaságára.

• Ne szemeteljünk az utcán, az erdőben, ne dobálj csokoládés papírt az utcai csatornalefolyókba. A szemét a kukába való, sőt a legjobb az, ha oda is válogatva kerül: külön üveg, külön papír, stb.

A gyárakból kibocsátott szennyeződések, a műtrágya, a növényvédő szerek használata csökkenti az ivóvíztartalékot. Ügyeljünk arra, hogy milyen vegyszereket használunk, és minként szabadulunk meg tőlük.

• Környezetkímélő mosó- és mosogatószereket használjunk!
• Csak a feltétlenül szükséges mennyiséget használjuk a vízlágyító-, öblítő-, mosószerekből, szappanból és egyéb kozmetikai termékekből!
• Természetes vizekben közvetlenül fürdés előtt ne kenjük be magunkat napolajjal!
• Ne dobjunk lefolyóba, WC-be sűrű zsiradékot, ételmaradékot, kávézaccot, maró vegyszert, erős fertőtlenítőt, használt olajat! Hatalmas mennyiségű szennyeződés kerül vissza a természetbe – folyóinkba, tavainkba, a talajvízbe, amelyek ráadásul általában ivóvizünk forrásai is.

Hogyan tudunk takarékoskodni a vízzel?

(Egy átlag magyar napi vízfogyasztása 130-150 liter. (((Wc öblítés 45 liter, főzés és mosogatás 40-50 liter, tisztálkodás 40-50 liter ))). Ugyanez nyugat európai országokban akár a 250 litert is megközelíti. Eközben egy szegényebb országban napi 15-40 liter vizet használ egy személy.)

Fürdőszobai vízhasználat

Fürdés helyett inkább zuhanyozzunk! Egészségesebb és takarékosabb is, mint a kádban fürdés. Egy fürdéssel akár 160-200 liter vizet is elhasználunk, ugyanez zuhanyzás esetén lényegesen kevesebb, 40-nyolcvan liter. Kisgyermeket, babát érdemes kiskádban fürdetni. Használjunk fogmosópoharat, fogmosás közben zárjuk el a csapot; ne folyassuk feleslegesen a vizet.

Mosogatás

A legtöbb háztartás aránytalanul sok ivó)vizet használ mosogatásra. Pedig kis odafigyeléssel sok víz, és sok energia is megspórolható lenne.

- Hagyományosan: nem várunk a mosogatással, hanem használat után rögtön végzünk az elmosogatandókkal; az edény szivaccsal való dörzsölése közben pedig nem folyatjuk a vizet, a folyóvizet elég az öblítéshez használni. De ennél is hatékonyabb az áztatás és az állóvizes mosogatás. Mindemellett: takarékoskodjunk a poharakkal, evőeszközökkel – nem kell minden használathoz újat elővenni.

- Mosogatógéppel: a mosogatógépet csak telel pakolva indítsd el! A gépnek ugyanis midegy, hogy egy bögre van csak benne, vagy tele van, ugyanannyi vizet fog használni.

Mosás

A mosógépet rakjuk tele ruhával, ha beindítjuk, egy-két pólóért pazarlás beindítani. De azzal is vizet spórolunk meg, ha vigyázunk a ruháink tisztáságára. Ha kevesebb ruhát piszkolunk össze, kevesebb lesz a mosnivalónk is. Víztakarékos mosási trükkök: az erősen piszkos, foltos ruhákat érdemes mosás előtt legalább 10-20 perccel beáztatni, akkor nincs szükség előmosó programra. Használjunk mosószódát . Kézi mosásnál használjunk minél kevesebb mosószert, így majd öblíteni sem kell annyiszor.

Vízhasználat a mellékhelyiségben

Egy átlagos wc tartály űrtartalma 10 liter. Ha nem szabályozható a lehúzás mennyisége, akkor minden használatkor ennyi ivóvizet használunk a wc öblítéséhez. Tökéletesen megfelel a fürdőkádban, lavórban, egyéb edényben összegyűlő használt víz is.

Ügyeljünk arra, hogy sáros lábbal ne menjünk be a lakásba, mert úgy is megspórolhatunk vizet, ha nem kell naponta többször felmosnunk. A kertet reggel és este locsoljuk, ilyenkor kevésbé párolog a víz. De locsolásra használhatjuk az összegyűjtött esővizet is. A vizet a növények gyökeréhez juttassuk és csak azt locsoljuk hosszasan, aminek valóban szüksége van erre. Gyűjtsünk esővizet; mely a növények locsolását túl mosásra és tisztításra is hasznosítható. Mivel jellemzően lágyabb a vezetések víznél, a szennyeződést, a koszt is hatékonyabban oldja, a tisztítószerekből is kevesebbre lesz szükség. Autómosásra az elhasznált fürdővíz is tökéletesen megfelel.

Egy lassan csöpögő csap, amit véletlenül nyitva felejtettünk vagy nem csináltatunk meg egy nap alatt 10-30 liter vizet pazarol el. A megnyitott csapból percenkét 6 liter víz folyik le, ezért nem mindegy, hogy mikor nyitjuk meg, és mennyi ideig folyatjuk. A csapból csöpögő víz a lefolyón keresztül elfolyó pénz, hiszen az elpazarolt víz miatt magasabb vízszámlát kell fizet.

Tudatos Vásárlók Egyesülete (a palackozott vízért legalább százszor annyit fizetünk, mint a csapvízért: Mo-on átlagosan 0,25Ft a csapvíz ára, a palackozott ásványvíz 40-130Ft-ba kerül ( 2010. évi adat) csapvíz és ásványvíz tesztjében megvizsgálta, vajon mennyire megalapozottak a csapvízzel szembeni félelmek, s hogy valóban indokolt-e ásványvízre cserélni a vezetékes vizet. A tesztelésbe vont 11 ásványvíznél valamint 5 településről vett csapvíznél mikrobiológiai, vízkémiai jellemzőket vizsgáltak. Ezen kívül a csapvíznél a gyógyszermaradványok jelenlétére, az ásványvíznél pedig arra is kíváncsiak voltak a tesztelők, hogy a fluorid tartalom meghaladja-e az egészségügyi határértéket, és ha igen, ez fel van-e tüntetve a címkén. Továbbá a gyártó a címkén buzdítja-e a vásárlót szelektív hulladékgyűjtésre.

A vizsgálat során az ásványvizeknél nagyobb arányban találtak magas bakteriológiai szennyezettséget, mint a csapvizeknél. Környezetvédelmi szempontból igen lehangoló eredmény született, ugyanis az esetek többségében a gyártó nem bíztatja szelektív hulladékgyűjtésre a fogyasztót. Fluorid tekintetében egy kritikus eset volt, ahol a laborban mért fluorid tartalom meghaladta a címkén feltüntetett és egészségügyi szempontból ajánlott határértéket.
A csapvíz esetében öt magyarországi vízszolgáltató vize került górcső alá, a vízmintákat Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok, Tatabánya zöld óvodáiból vették. A vizsgált esetek nem támasztják alá a hazai lakosság körében kialakult előítéleteket.

A hazai vízminőségi problémák hátterében leggyakrabban a nitrit-, nitrát-, ammónium-, bór- és arzénszennyezés áll. Ebben a tekintetben egy kivétellel jóval a határérték alatt volt a vízminták szennyezettsége. Egyedül a makói csapvízben lévő arzén mennyisége volt kiemelkedő, a hazai és uniós határérték háromszorosa.

A baktérium-szennyezettséget vizsgáló mikrobiológiai mérés eredményei jók voltak. A jogszabályban előírt két paraméter tekintetében mind az öt vízminta átment a teszten, vagyis nem jelentenek egészségügyi kockázatot.

A manapság sokat emlegetett, és számos vitát kiváltó gyógyszermaradványok tekintetében sem találtak terhelő adatot. A tesztben - elsősorban fájdalomcsillapítókban és fogamzásgátlókban előforduló - 16 gyógyszermaradványt vizsgálták, de mindegyik a kimutathatósági érték alatt volt - állapították meg a tesztelők. (2010-es adat)

A bableves, mint ökoétel?

Már néhány hete annak, hogy bablevest főztem. Mert szeretem. Mert szeretjük. Kevergetés közben jutott eszembe, hogy teljesen a "családi gazdaság"-ban található alapanyagokból készült. A babot saját magam nevelgettem a fehérrépával és burgonyával együtt, a sárgarépát édesanyám dédelgette, a füstölt sonka pedig régebben apósomék óljában röfögött. Egyedül a tojás az, ami nem tőlünk való, de az is házi, mert a távolabb élő rokonoktól kaptuk, amikor temetőlátogatás közben benéztünk hozzájuk.

Mert természetesen számomra nem igazi (és mostmár a gyerekeimnek sem az) a bableves, a lencseleves vagy a gulyásleves házi csipetke nélkül.

Utólag törtem rajta a fejem, hogy a liszt a csipetkéhez, az azért a boltból való, de azóta is azon gondolkozom, hogyan lehetne az itthon termelt búzából (miértne, hisz hely van bőven) lisztet készíteni, hogy ne legyünk a boltira rászorulva.

 További 50 km-es projektekről itt olvashatsz.

Ötödik találkozó

Ötödik alkalommal az Energia volt a témánk. A hirtelen hullott néhány centiméteres hó ellenére sikerült négyen összegyűlnünk. Témafelelősünk Marika volt.

A téma felvezetését egy Ökoház ismertetésével kezdte. A ház, melyről beszélt Budakeszin található és 2010-ben az Év Háza díjjal jutalmazták. Főbb ismertetőjelei ezeknek a házaknak a természetközeli építőanyagok használata és az energiatakarékos használat. Ez a ház tehát vastag falakkal rendelkezik, mindössze 30 m2 alapterületű, házi szennyvíztisztító rendszere van, pellet tüzelésű, a szigetelése darált újságpapírból készült és kb. 30 cm vastag, található rajta elő-tető, és közelében sok fa van melyek árnyékot biztosítanak.

Beszélt nekünk a sörösdoboz kollektorról. Mint nevéből is következik sörös dobozokból készül. Az ismertetett eszköz 15x12 (180) db sörösdobozt tartalmaz, melyek feketére vannak festve, és fényáteresztő anyaggal vannak kezelve. A novemberi hideg időben is 25-48 C fokos levegőt lehet vele a házba juttatni. A 2 m2-nyi kollektor tokkal-vonóval  60000 forint volt.

Szóba került a talajhőcserélő is. Ennek lényege, hogy legalább 2 méter mélyre csöveket kell lehelyezni, majd ezen átfújva a levegőt, télen melegebb (fűtés), nyáron hidegebb levegő (hűtés) kerül otthonunkba.

Meleg vizet egyszerű eszközök segítségével mi magunk is előállíthatunk feketére festett csövek segítségével.

Az energia felhasználás témakörében a Fa-elgázosító kazánról is beszéltünk, mely jobb hatásfokú égést biztosít a hagyományos kazánokkal szemben.

Az energia házunkban tartása érdekében mind gyakrabban vásárolunk jól szigetelő ablakokat és ajtókat, vagy újítjuk fel különböző módszerek segítségével a régebbi nyílászárókat. Ezzel azonban sokszor nem várt kellemetlenség is érkezik otthonunkba: a penész. Ezért nyílászárók korszerűsítése esetén érdemes lehet hőcserélő rendszert kiépíteni, melynek bekerülési értéke nagyjából félmillió forint.

Régebben lehetett Magyarországon napelem cserepet kapni, mely kialakításának köszönhetően, egymásba illeszthető volt, és bármekkora területet le lehetett vele fedni. Kb 2500 Ft/db árával viszonylag olcsónak volt mondható. 1 m2-nyi cserép 200-250W energiát volt képes előállítani. Tájékoztatásul néhány háztartási készülék adata: mikró: 500-1000W, pirító: 500-800W, vízforraló: 1850-2200W (sajnos Magyarországon már nem gyártják)

A napelem és a napkollektor közötti különbség az, hogy a napelem elektromos áramot állít elő, a napkollektor pedig hőenergiát ad. Sajnos mindkettő igen sokba kerül. Kb. 100 m2 felület szükségeltetik belőle 4 személy esetén (kb. 800000-1000000 Ft), szükséges hozzá puffertartály és keringetőszivattyú is.

Forrás: life.hu

Hogyan tudunk minél jobban takarékoskodni az energiával?
Áramtalanítsunk!
A termosztátot állítsuk 18 C fokra! (-1 C fok 6% energiamegtakarítás)
Kapcsoljuk ki a hűtőt ha elutazunk!
Ellenőrizzük a hűtőajtó szigetelését!
Portalanítsuk a hűtő hátulját!
(Az elvégzendő feladatokról vezessünk feljegyzést napi, heti, havi és éves felbontásban, így nem maradhat el semmi!)

Nevet is sikerült végre választanunk. Immáron Zöldalma csoportra keresztelődtünk.

Az elektromos fogyasztásmérőt Marika kapta, aki rendkívül kíváncsi aszalógépének fogyasztására.
A rázós lámpát Irénék vihették haza kipróbálni.

Legközelebb januárban találkozunk!

A Zöldalma csoport: (egy nagyon rossz minőségű képen)