A harmadik találkozó

Hosszú őszi szünet után november 15-én találkoztunk megint...
Egy nagyon jó hangulatú harmadik találkozón vagyunk túl, melynek az Élelmiszerek volt a témája. Sikeres volt, és nemcsak azért, mert kivételesen nem én hoztam a rágcsálnivalót (egyébként isteni házi krumpliszirmot fogyaszthattunk az új házaspárunknak köszönhetően), és persze nemcsak azért mert cserekereskedelem folytán friss, szárított, darált zöldségkeverékkel lettem gazdagabb, és felesleges (disznó)zsír készletem egy kilóval csökkent ezért, hanem főként azért mert az érdeklődést látva új lendületet kaptam a folytatáshoz.
Sajnos mifelénk nagyon kevés a ráérő érdeklődő, úgyhogy ez alkalommal hárman voltunk velem együtt. Sikerült egy kedves nyugdíjas házaspárt meginvitálnom. A témafelelősünk sem tudott jelen lenni, tehát rögtönözni kellett.
A két új tagunknak röviden összefoglaltam az eddig elhangzottakat.
Az ÖkoKör ábrázolásához új módszert találtam ki, lásd egy későbbi post-ban.
Az új tagjaink egyikét a kíváncsiság hozta körünkbe, a házaspár hölgytagját pedig a napenergia hasznosítása utáni érdeklődés. Rögtön meg is ragadtam az alkalmat, mivel az energia témakör felelőse még nem került kiválasztásra, és felkértem, hogy a napenergia szempontjából készüljön fel erre a témakörre.
Az utolsó órában megfigyelőként csatlakozott körünkhöz a helyszínül szolgáló plébánia gondnoka, aminek nagyon örültem. Remélem neki is sikerül hasznosítani az ötleteinkből néhányat.
Az élelmiszer témakörét főleg a háztáji termesztés kapcsán jártuk körül. A házaspár régebben biokertészkedéssel is próbálkozott. Közös gondolataink voltak a ház körül termelt élelmiszer-felesleg értékesítése kapcsán.
Tippeket kaptunk egymástól, hogy tavaszra még mindig érdemes a fagyok előtt nagyobb vöröshagymákat minél mélyebben a földbe dugdosni. Jóízű újhagymánk lesz belőle tavasszal, és azért kell mélyre dugni, mert ameddig ellepi a föld, szép fehér marad (mint a póréhagyma).
Az idei ramaty sárgarépa termésemről szólva kaptam azt a tippet, hogy nagyon jól bevált a házaspárnál a Vörös óriás fajtájú sárgarépa, mely minden évben remek terméssel ajándékozza meg őket.
Szóba került a biokertészkedés, és ha bio, ha nem bio a kertünk érdemes néhány dolgot megfogadni: érdemes a növényeket mulcsozni levágott fűvel, kaszálék-kal, mert nemcsak óvja a kiszáradástól a növényeket, hanem a bomlási folyamatok eredményeképpen, némi tápanyaggal is hozzájárul a növények fejlődéséhez. A komposztot mindenféleképpen érdemes felhasználni a növényeink gondozásához. Érdemes a vetésforgó elvét is szem előtt tartani, és persze a kedvező növénytársítások is eredménnyel járnak.
Burgonyatermesztésnél érdemes több fajtát is kipróbálni, és arra is figyelni, hogy melyik burgonyát, mire lehet felhasználni pl. sárga burgonya (nálunk) tésztakészítésre, püré készítésére alkalmas, de saláta vagy sült krumpli készítéséhez inkább a rózsaszín héjú ajánlott.
Az ételek elkészítéséhez kapcsolódóan szóba került a natur tál. Problémámra, miszerint hiába levegőztetem a tálat néhány napig a használatot követően, ha hosszabb ideig nem használom, pelyhes penészfoltok jelennek meg benne, talán megoldást jelenthet az, ha papírt teszek az alsó és felső rész közé. (Megfogadom-kipróbálom) Egyébként grill csirke szintű sült csirkét lehet benne előállítani, és mostanában a rakott krumplit (nyers burgonyából) is csak ebben készítem, isteni íze lesz benne a krumplinak, sokkal finomabb, mintha külön főzném meg.
Szóba került még a ház körüli állattartás is. (csirke, tyúk, nyúl, kecske, birka, malac, tehén) Azt is megállapítottuk, hogy az állatok kiváló hasznosítói az ételmaradékoknak. (Pl. kutyusok) Régebben amíg Pesten laktam, és anyukámnál volt egy kutyus, a szomszédasszonyom rendszeresen gyűjtötte neki az ételmaradékot, (én meg elvittem neki) így az nem a kukába került, hanem a kutyába. :) Nekünk jelenleg egy nyuszink van (félig a hobby- és a haszonállat között), és nagyon szeretem nézni, ahogy mókásan elrágcsálja az alma héját. Persze meg is ehetném, vagy a komposztba is kerülhetne... mármint nem a nyuszi, hanem a héj(a).
A nem teljesen megfogalmazott válallásunk annak a kiderítése, hogy a háztájiként megtermelhető élelmiszerek közül mire lenne vásárlói igény.
A jövő héten a Vegyi anyagok lesz a téma. Mivel ennyire kevesen vagyunk, egy vendégelőadót hívtam, ő fog a vegyszer nélküli háztartás rejtelmeibe beavatni minket, gyakorló felhasználóként.
Csoportkép most sem készült, majd ha többen leszünk...
A csoportnévről... hát lehet rajtunk ragad már az ÖkoKör Baracska, de azért dolgozom az ügyön.

A második találkozó

Másodszor október 18-án találkoztunk. Ez alkalommal keksztekerccsel és teával készültem. Sajnos csak ketten voltunk. A Gazdaság témakör következett. Mivel az első találkozó alkalmával nem talált felelősre a téma, elvállaltam. Kicsit sajnáltam, hogy az első alkalommal nem beszéltük meg a játékszabályokat, mert így nem is értesített az egyik tagunk, hogy nem tud részt venni az aznapi találkozón. Azért hasznosan telt az idő, megbeszéltük a családi költségvetést, s mivel mindkét család hasonló paraméterekkel rendelkezik (2 felnőtt, 2 gyermek, családi ház stb.) így volt jónéhány párhuzam. Megtudtam például, hogyha valaki elég szorgalmasan gyűjtögeti a sörösdobozokat és elszállítja a MÉH telepre, lemezárban átveszik, és mázsájáért akár 6000 Ft-ot is hazavihet. De azt is kiszámoltuk, hogy mekkora terület (legelő) szükséges két birka eltartásához májustól-októberig (1000 m2). Miután alaposan kiveséztük a háztartási bevételeket és kiadásokat, választott témám az etikus bank fogalmának ismertetésébe kezdtem. Az információk a Wikipédiáról és a MagNet Bank honlapjáról származnak. 

Néhány gondolat a bankokról általában...

A bankok pénzügyi közvetítő rendszer elemei. Pénzügyi szolgáltatásokat végeznek. Betéteket gyűjt és hiteleket helyez ki. Bevételei a betét és hitelkamatok különbözetéből illetve a pénzügyi szolgáltatási díjakból (folyószámla-vezetési díj, hitelbírálati díj stb.) keletkeznek. Tevékenységét engedélyhez kötötten végzi, melyet a felügyeleti szerv a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) ad ki. A bankok jelentési kötelezettséggel tartoznak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felé is.

Magyarországon jelenleg kétszintű bankrendszer működik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy létezik a MNB mint központi bank és a kereskedelmi bankok. A központi bank a kereskedelmi bankokkal létesít kapcsolatot, míg a kereskedelmi bankok állnak kapcsolatban a lakossággal és a válallkozásokkal.

A bankok működését A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szabályozza. A törvény hatálya kiterjed a hitelintézetekre (pl. takarékszövetkezet) és a pénzügyi vállalkozásokra (pl. Cofidis Magyarországi Fióktelepe, Provident Pénzügyi Zrt.).

Az etikus bank
Magyarországon jelenleg egy közösségi bank működik: a MagNet-Magyar Közösségi Bank. Honlapjukon az alábbi olvasható: A bank felvállalja, hogy az ügyfelek közreműködésével valódi választási lehetőségek révén forrást biztosítson olyan kezdeményezések számára, amelyek pozitívan hatnak a környezetünkre és társadalmunkra, amelyek közös jövőnk biztosítékai lehetnek.
Ezt a célt az ügyfél közösségi betét elhelyezésével tudja megvalósítani. Ennél a  terméktípusnál a betétes eldöntheti, hogy milyen módon kívánja gyarapítani megtakarítását.  A MagNet banknak jelenleg az alábbi betét termékei biztosítanak ilyen lehetőséget:
A MENTOR termék esetén a betétes azt tudja eldönteni, hogy kinek a hitelét kívánja kedvezményesebbé tenni a betétje által.
A SZFÉRA termék esetén a bank a megjelölt szférába (pl. biogazdálkodás) helyez ki hitelt.
A SZFÉRA területek:
-Biogazdálkodás
-Zöld energia
-Környezet- és természetvédelem
-Munkahelyteremtés
-Kutatás-fejlesztés
-Egészségügy és szociális ellátás
-Kultúra és oktatás
További közösségi "szolgáltatás" a Közösségi Adományozási Program (KAP). Közhasznú és kiemelten közhasznú civil szervezetek pályázhatnak. A program lényege, hogy a tulajdonosok lemondanak éves profitjuk 10 százalékáról, melyet ügyfeleik döntése alapján a pályázó civil szervezetek között osztanak szét. Egy speciálisan kidolgozott számítási módszer segítségével a bank kiszámolja, hogy adott évben, adott ügyfele mekkora összeggel járult hozzá az éves eredményéhez. Az ügyfelenkénti hozzájárulás 10 százalékáról dönthet az ügyfél, hogy melyik a (KAP) programban résztvevő civil szervezetet támogatja ezzel az összeggel.
Még egy példa, hogy miért fontos, hogy milyen beruházás(ok)ba fekteti a pénzünket a bank.
A Mohi Atomerőmű esete Szlovákiában. A Szlovákiában már működő atomerőmű bővítéséhez szükséges beruházásban az osztrák Erste Bank is részt vett. Az atomerőmű-ellenes csoportok (környezetvédő stb.) addig gyakoroltak nyomást az Erste Bankra, hogy végül elállt a projekt finanszírozásától. (Bővebben: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=18172)

Készültem egy kis játékkal is, de mivel csak ketten voltunk, és a tapasztalatok eszmecseréjével eltelt az idő, ez most kimaradt.
Néhány felmerülő kérdés a témakörrel kapcsolatban...
Mennyire használod a bankod netbank szolgáltatását? (Ha nem használod, mi az oka?)
A közüzemi és egyéb számláidat csekken (készpénzátutalási megbízás)vagy átutalással vagy egyéb módon fizeted?
Mennyire vetted észre a banki költségeken a tranzakciós adó életbe lépését?
Milyen gyakran veszel fel készpénzt? Milyen módon teszed ezt meg?
Elégedett vagy a bank szolgáltatásával? (ár/minőség arány)